Bevezető Aki komolyabban akar foglalkozni a lovaglással, annak mindenképpen tudnia kell a ló fejével gondolkozni. Mit is jelent ez? Nem kell négylábra ereszkedni, és füvet enni ehhez, csak alaposan megfigyelni ezt a csodálatos állatot.
Amit mindenképp tudnunk kell a lovak viselkedéséről A lovak menekülő állatok, ezt bárki könnyen megfigyelheti lóra szállás nélkül is. A menekülést bármi kiválthatja belőlük, egy furcsa zörej, szokatlan dolgok, tárgyak, akár egy szálló papírdarab is. Ezenkívül csordaállatok, ami azt is jelenti, hogy kínzás, ha valaki bezárva társaitól megfosztva tartja lovát. Igénylik a teret, a legelőt, azt hogy rendszeresen társaikkal lehessenek, és mivel rendkívüli mozgásigényük van a heti 1-2 óra, amit a lovaglásra szánunk, rendkívül kevés számukra. Természetesen, ha egész héten bezárva volt, akkor az un. istállógőz akkor szabadul fel belőlük, amikor éppen felül rá a lovasuk és ilyenkor ugrálnak! Hogyne ugrálnának, hiszen örülnek annak, hogy mozoghatnak, kimehetnek. Sokan a lovukat hibáztatják, ha leesnek ekkor és megbüntetik ahelyett, hogy kiülnék az ugrálást, bakolást és előrehajtanák a lovukat és csodák-csodájára az 10-15 percen belül, valamelyest megnyugszik. Amelyik ló nem járhat rendszeresen legelni, ha csak egy karámba is, mindig kiszámíthatatlanabb lesz, mint azok a társai, amelyek rendszeresen lovas nélkül is szabadlevegőn lehetnek. A lovakkal nem lehet erőszakosan bánni - bár ez általában sokkal könnyebb, mint gondolkozni - és nem is mindig lehet. Gondoljunk csak bele! Egy 600 kilós ló ellen pusztán erővel nem sokat tehetünk! Pálcával verni a lovat főbenjáró bűn, mert ez a segédeszköz nem arra való, csak félni fog tőle, pedig később, amikor az elengedettséget tanítjuk - pálcával a kezünkben - csak az ellenkezőjét fogjuk tapasztalni. Akitől fél a ló abban sohasem fog megbízni, mindig kiszámíthatatlan lesz alatta. Az erőszak erőszakot szül, ne csodálkozzon az, aki ok nélkül büntet! Könnyen visszakaphatja a lótól - a lesunyt fülek, a felemelt fej, a nyitott száj, mindent elárul (1. Kép) - de a ló alapvetően nem agresszív ezt csak az emberek hozzák ki belőle. Kedvességgel sokkal többet elérünk nála mint veréssel, de ezt az már úgyis tudja aki egyszer kipróbálta. A mének harci viselkedésében figyelhetők meg legjobban a figyelmeztető jelek: a lesunyt fül, nyitott száj és a felemelt fej. Az ágaskodó ló már nagyon veszélyes az emberre nézve, csak úgy, mint a rúgás. (A fülek és a fej állása az enyhébb jelek közé tartoznak, nem feltétlenül következik ezekből a harapás vagy az ágaskodás.) Kedvességgel nagyon sokat elérhetünk a lovaknál. A képen egy nagyon élénk (50% shagya-arab) lovat sikerült rávennem arra, hogy odajöjjön hozzám, ehhez csak egy kis zab kellett és persze sok-sok türelem, mivel az volt a szokása, hogy az ellenkező irányba elment, amikor be akartuk vinni az istállóba. Miután sikerült odacsalogatnom, elengedtem, majd többször megismételtem a behívást, ami azt jelenti, hogy választottam egy hívószót, ami most a "gyere" lett. Mindig ezt mondtam a behíváskor, és amikor odajött hozzám zabot adtam neki, megdicsértem, és vezetőszárat tettem a nyakára - kötőfékkel nem lehetett volna odacsalogatni, mert arról rögtön rájött volna a hátsó szándékomra J - ezután körbe vezettem, majd újra elengedtem. Ennek az eredménye eléggé hamar tapasztalható volt, pár nap gyakorlás után már csak szóra is odament bárkihez az addig nehezen megfogható ló.
Forrás: calypsoo_84.tripod.com/lovaglasrol.htm |